Türk Péter (1943-2015)

Képzőművész. Életművére jellemző a mediális sokféleség, a kísérletező kedv és a struktúrákban, sorozatokban való gondolkodás. Korai munkáiban geometrikus struktúrákkal foglalkozik, ezeket követik a hetvenes évek meghatározó konceptuális fotósorozatai (Osztályátlag; Átlépés vonalba, acélhuzalba, faágba, a kés hegyén a pontba, 1976). Később egyedi képalkotó technikákat fejleszt ki, például az ún. „fenoméneket”, ami negatívok egymásra nagyítását jelenti (pl.: Pszichogramok, fenomének, 1976-1979-1986). Montázsaiban és asszociációs soraiban hangsúlyos a filmszerű gondolkodás, a konstrukció-dekonstrukció mozzanata, az alapelemekre, formákra való építés és azok analitikus vizsgálata (pl.: Nagyítás ismételgetéssel, 1975-77). 1989-től egyfajta vallási fordulat következtében a szakralitás mint nézőpont is megjelenik a munkáiban, ekkor többek között különféle ellentétpárokat mint a fény-sötétség, mélység-magasság, látható-láthatatlan vizsgál a hit perspektívájából (pl.: Forró vágyam árnyékában ülni, 1993-94). Ez az újfajta gondolkodás élete végéig meghatározó marad. A 2000-es években számítógépes programokkal is kísérletezni kezd, a munkásságát kezdetektől végig kísérő tudományos érdeklődés ekkor újra markánsabbá válik. Életműkiállítását a Ludwig Múzeum Minden nem látszik címmel mutatja be 2018-ban.