Moholy-Nagy László (1895-1946)

Képzőművész. A 20. századi avantgárd művészet egyik legnagyobb alakja. Sokoldalú művészként számos médiumot használt és folyamatosan kísérletezett, úgy képzőművészeti mint iparművészeti alkotásaiban. Elsőként a MA folyóirat aktivista köre és szellemisége volt rá hatással. 1919-től Bécsben, majd Berlinben élt, ahol megismerkedett a nemzetközi dadaizmus és az orosz konstruktivizmus irányzataival. 1923-tól a weimari Bauhaus, később a chicagói New Bauhaus és az általa 1939-ben alapított School of Design professzoraként és rendszeresen publikáló teoretikusként hitt a művészet pedagógiai és társadalmi változásban betöltött szerepében. Műveiben – melyek alapelemeit a fény, áttetsző felületek, a tér és a mozgás adták – az élet, a művészet és a technológia közti, modern világ által létrehozott viszonyokat igyekezett megragadni.