Beke László (1944-2022)

Művészettörténész. Beke László az 1960-as évektől kezdve jelentős művészetszervezői tevékenységet folytat, a magyar neoavantgárd művészet egyik fontos támogatója. A konceptuális művészet magyarországi megjelenésének fontos állomása volt Elképzelés című projektje 1971-ben, melynek során 28 művészt kért fel arra, hogy küldjenek neki olyan A4-es méretű lapokat, amelyek esetében a MŰ=ELKÉPZELÉS DOKUMENTÁCIÓJA. Autonóm műveknek tekinthetőek további olyan projektjei is, mint például az 1972-ben Galántai György balatonboglári Kápolnaműtermében megszervezett Cseh, szlovák és magyar művészek találkozója című kézfogás akciója. Beke kiemelt kutatási témái közé tartozik a fotótörténet, valamint a fotóval való foglalkozás különböző területei: többek között a fotóelmélet, a fotóesztétika, a fotó és a képzőművészet kapcsolata, a fotó mint médium, a nem-művészi fotográfia. 1968-ban végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának művészettörténet-magyar szakán, majd 1968–1969 között a Művészettörténeti Dokumentációs Központ, 1969–1988 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának munkatársa volt. 1988–1995 között a Magyar Nemzeti Galéria 19–20. századi osztályának főosztályvezetője, 1995–2000 között pedig a budapesti Műcsarnok igazgatója volt, tanárként és művészetszervezőként utána is aktív volt.